Ujlaki Kinga – Felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus kolléganőnk 4 részes cikksorozatával megkíséreljük áttekinteni a változás- és a krízisállapotokhoz köthető jelenségeket, folyamatot, az egyénben, valamint a csoportban tetten érhető hatásait.
II. RÉSZ
A változás folyamata krízishelyzet esetén
A krízis kikerülhetetlen, ezért minden áron szabadulni akarunk tőle. Tuti tippek erre nincsenek, de ha tudjuk mely részén száguldunk a krízisgörbének, elejét vehetjük a kétségbeesésnek.
- A készenlét:
Ezt az állapotot legegyszerűbben az „üss vagy fuss” jelenséggel írhatjuk le, amelyet a kiélesedett érzékek, a fókuszált figyelem, és a racionális gondolkodás jellemeznek (mit nekem egy kis matek!). Magabiztosságunk és önbizalmunk még elég magas fokon áll ahhoz, hogy elhiggyük, semmi sem állhat az utunkba. Ha ez sikerült, akkor visszatér az egyensúlyi állapot, ha nem, akkor kezdetét veszi a küzdelem szakasza.
- A küzdelem:
Ezt az állapotot a próba-szerencse alapon működő próbálkozások alkotják, amikor még főként a racionalitás által vezérelve igyekszünk megoldásokat találni. Youtube videókat böngészünk, szülőtársakkal értekezünk a síkgeometria rejtelmeiről. Amennyiben sikerrel járunk, nem csak az egyensúlyunk stabilizálódik, hanem a megoldási eszköztárunk is bővül, és már bármilyen helyzetben képesek vagyunk pontosan meghatározni egy deltoid területét. Ugyanakkor, a kudarcélmények hatására egyre több feszültség jelenik meg, mely érzelmi labilitásban, csökkenő önértékelésben érhető tetten.
- Kapkodás
Ebben a szakaszban egyre inkább az érzelmek veszik át az irányítást a cselekedeteink felett, mely negatívan befolyásolhatja a próbálkozásaink sikerességét. Az érzelmi túlterhelődés szélsőséges indulatkitörésekben, reakciókban (matekkönyv falhoz vágása, miközben a magyar nyelv sokszínűségét kihasználva küldjük jókívánságainkat a világ összes matektanárja felé) is megmutatkozhat, melyek a helyzetből való kiszabadulást célozzák. Ebben a helyzetben is előfordulhat, hogy egy véletlen megoldás megnyugváshoz, ez utóbbi pedig hosszú távon érdemi megküzdési stratégia kialakításához vezethet.
- Összeomlás
Ha a 3. szakasz sem hozza meg az egyensúlyi állapot stabilizálódását, akkor a destruktív érzelmek teljesen átveszik az irányítást. A megoldáskeresés indulat-vezérelté és esetlegessé válik, mely könnyen öngerjesztő spirállá alakul. Ez jelentősen rontja az alkalmazkodási esélyeket, és külső támogatás igénybe vétele is szükségessé válhat. Tehát ha zokogva, magunk elé motyogva ülünk a gyerekkel a matekházi fölött és a füzet négyzetrácsainak vonalzóval történő lemérésével igyekszünk meghatározni a T értékét, mindenképpen kérjünk segítséget.
A szakaszok természetesen nem különülnek el élesen egymástól, a valóságban kisebb-nagyobb átfedésben zajlanak le a történések. Az időbeni lefolyást nehezebb meghatározni – átlagosan 6-8 hét –, hiszen egy tartósan fennálló válságállapot akár hónapokra is elnyújthatja a reakciókat. Hiszen a mateklecke kiszámíthatóbb, mint a koronavírus ránk gyakorolt hatása.
A krízis-hullámvasúton való utazás nagy veszélye, hogy gyakran nem is vesszük észre, hogy már ülünk rajta. Figyeljünk oda egymásra: ha látjuk, hogy fék nélkül száguld a másik, akkor menjünk oda hozzá, szóljunk és segítsünk neki. A hullámvasutazást nem mindenki élvezi, nem mindenki készült fel rá, vegyük komolyan.
